2012. február 22., szerda

Beviteli eszközök. Ki/bemeneti perifériák


Bemeneti perifériák


Periféria: A számítógépek adatbevitelére, adatkivitelére és adattárolására szolgáló külső vagy belső egység. Külső egységről akkor beszélünk, ha az a számítógép rendszerdobozán kívül helyezkedik el, míg belső egységről akkor, ha az a számítógép rendszerdobozában található. Az adatáramlás iránya szempontjából megkülönböztetünk bemeneti és kimeneti perifériákat.

Ki-és bemeneti eszköz: Touchscreen: Érintőképernyő. Egy monitorra helyezett átlátszó nyomás érzékeny fólia. Ennek segítségével a képernyő megérintésével lehet irányítani a programok működését. Hangkártya, és a  modem is ki-és bemeneti eszköz.

Beviteli perifériák:

1)    Billentyűzet: További Elnevezései: Keyboard, Klaviatúra, Konzol
Elsődleges bemeneti periféria. A számítógép billentyűzete önálló mikroprocesszoros egység. A billentyűzet processzora folyamatosan figyeli a billentyű lenyomásokat. A lenyomott billentyű kódját (scan-kód) a számítógépnek küldi. Jelenleg használatosak a 105 gombos billentyűzetek, amelyek egyértelműen a Microsoft Windows operációs rendszer változataihoz (95, 98, 99, NT, Millenium) készült. Három billentyűt "windows-os" feladatokra alakítottak ki.

A Gombok osztályozása:

1.     csoport. Ide tartoznak az úgynevezett írógépbillentyűk, azaz amelyek egy hagyományos értelemben vett írógépen is helyet kaptak. Tartalma:10 számjegy.Az angol ABC 26 betűje. Írásjelek. Speciális billentyűk (ebbe a csoportba tartoznak az idegen nyelvű (például francia, magyar, német) ékezetes betűk is). Szóköz.
2.     csoport. A váltóbillentyűk csoportja. Ide sorolhatók a következők:
·  Alt Jelentésmódosító gomb, csak valamilyen más billentyűvel együtt lenyomva hatásos.
·        AltGr A Windows-os klaviatúrák jelentésmódosító gombja. Így a Shift-tel és az AltGr-rel egy-egy gombhoz három különböző jelet is hozzárendeltek.
·  Caps Lock. Kikapcsolva kisbetűket, bekapcsolva nagybetűket írhatunk.
·  Ctrl  Szintén jelentésmódosításra szolgált és más billentyűvel együtt lenyomva van hatása.
·        Num Lock. Bekapcsolásával számbillenytűzetként, kikapcsolásakor kurzorblokként használható a numerikus billentyűzet.
·        Scroll Lock. Ritkán használt billentyű, amelyet a képernyőn történő szöveggörgetés módosítására (ki- és bekapcsolására) terveztek.
·        Shift. speciális váltógomb, amely létrejöttét az vezérelte, hogy a billentyűzeten minél több karakter helyet kapjon. Így bizonyos gombokat megosztottak, azaz két különböző jel megjelentetésére is képessé tettek. Lenyomva a billentyűk felső részére festett jelet csalogathatjuk elő. A Shift gomb használata betűk esetén nagy- és kisbetűs váltást eredményez, az írógépekhez hasonlóan.
3.     csoport. Ebbe a csoportba a funkcióbillentyűk tartoznak. Különböző feladatokat rendelhetünk hozzájuk (például mentés, betöltés), így bizonyos programok kezelése is egyszerűbbé válik segítségükkel.
4.     csoport. A numerikus billentyűk alkotják. A gyorsabb adatbevitel érdekében hozták létre a billentyűzet jobb oldalán (megfigyelhető, hogy az úgynevezett origógomb (5-ös számmal fémjelezve) be van mélyítve, vagy kézzel tapintható kiemelkedő jelzéssel van ellátva azok számára, akik „vakon” szeretnék a numerikus padot kezelni).
5.     csoport. Kurzor- és egyéb vezérlő gombok. A következő gombok alkotják:
·  Beszúró/felülíró gombok (Ins (vagy Insert), Del (vagy Delete), BackSpace
·  Iránygombok (á, â, ß, à).(Kurzorvezérlők)
·  Lapozógombok (PageUp, PageDown, Home, End).
·  Pillanatstop-gomb (Pause (vagy Break)).
·  Print Screen gomb. Ez a gomb a képernyő teljes tartalmát a vágólapra teszi.

Érdemes megjegyezni, hogy az Alt és a Del gombok lenyomásával egy időben használva a számítógép újra indul (Windows rendszerben a Windows Feladatkezelő ablak aktiválását váltja ki ezen művelet).
Az ezredforduló modern billentyűzetein már helyet kapnak olyan gombok is, amelyekkel nem csupán a számítógépet, hanem a multimédiás programokat (audio- és videolejátszók) is vezérelni lehet.

1)    Egér További elnevezése: Mouse: A bemeneti perifériák közül a második legfontosabb helyet tudhatja magáénak. Maga az egér egy úgynevezett egérkurzort használ, amely a képernyőn pontosan követi az elmozdulás irányát. Ennek segítségével lehet rámutatni a megfelelő objektumra (például ikon, menüpont, nyomógomb) majd az egér gombjával aktivizálni (ezt a műveletet a számítástechnikai szlengben „klikkelésnek” hívják, ugyanis az operációt egy kattanó hang jelzi, amely az egér gombjának lenyomásával keletkezik). Nyomógombokból, alapértelmezés szerint kettő található. Számtalan modell azonban hárommal rendelkezik, ám a középsőt csak speciális programozással lehet használhatóvá tenni (nem véletlen, hogy a modernebb egereknél ezt egy koronggal helyettesítik, amely kiválóan alkalmas a Windows™ operációs rendszerekben a függőleges gördítősáv mozgatására).

 Típusai:

·         Mechanikus egér. Egy gumival bevont fémgolyó mozgását követi két érzékelő korong (az egyik a függőleges- míg a másik a vízszintes elmozdulás állapotát figyeli). Az ilyenfajta egerekhez speciális alátétet (úgynevezett egérpadot) árusítanak, amely csúszásmentes felületet biztosít az egér golyójának.
·         Optikai egér: Ezek alján egy kis optikai érzékelő figyeli az elmozdulás irányát és sebességét.

2)    Pozícionáló Gömb További Elnevezései: Hanyattegér; Trackball

Elsősorban helytakarékossági okok vezérelték a készítőit, ugyanis a felhasználó nem az egeret mozgatja, hanem annak golyóját (értelemszerűen a golyót por- és zsírtaszító anyaggal vonták be, hogy csökkentsék az érzékelőkbe jutó szennyeződéseket). A nyomógombokat sajnos nem lehetett megspórolni, így azok funkciójukat tekintve megmaradtak. A modellt az úgynevezett táskaszámítógépekhez (laptop) tervezték, de közkedveltsége miatt a drágább billentyűzetek már tartalmazzák.

3)    Érintőegér További Elnevezése: Touchpad: Egy nyomásra érzékeny felület áll rendelkezésre arra, hogy a felhasználó valamelyik ujját mozgassa rajta. Az ujj mozgását egy elektronika továbbítja a számítógép felé, ahogyan mozgatjuk az ujjunkat rajta, úgy mozog a monitoron is az egérmutató. Szintén a táskaszámítógépekhez tervezték.

4)    Digitalizáló Tábla: A4 vagy A5 méretű érzékelő tábla, amihez egy egér és egy toll tartozik. Az érintőegér és a fényceruza ötvözete, ahol a felhasználó nem az ujját használja a pozícionálásra, hanem egy speciális ceruzát. Előnye a berendezésnek, hogy az emberi érintéskor keletkezett szennyeződések, zsírfoltok szinte teljes mértékben kiküszöbölődnek, és ez által sokkal biztonságosabb, hatékonyabb pozícionálásra nyílik lehetőség. A digitalizáló tábla kiválóan alkalmas rajzok készítésére, hiszen ugyanúgy kell dolgozni rajta mintha az egy papírlapra történne.

5)    Fényceruza: Egy ceruza nagyságú eszköz, amelynek végén fényt kibocsájtó dióda található. A megfelelő objektumra mutatva fénye akadályba ütközik, és vezérlő elektronikája ezen változást figyeli, majd továbbítja a számítógép felé. Előszeretettel alkalmazzák a drágább menedzser kalkulátoroknál és olyan berendezéseknél, ahol a tisztasági körülmények nem megfelelőek egy hagyományos egér használatához (például az autószerelő műhelyek motordiagnosztikai berendezései is fényceruzát használnak adatbevitelre).

7)Botkormány További Elnevezése: Joystick: A botkormány szimulációs vezérlésekre alkalmas, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak. Működését tekintve, rúdjának valamilyen irányú elmozdítására a kurzor ugyanebbe az irányba mozdul el, és addig mozog amíg a rudat alapállapotba nem helyezzük. Fontos szerepet kap az úgynevezett fire, vagy tüzelés gomb, amelyet megnyomva egy bizonyos kód generálódik a számítógép felé.

8)Játékpad: Szintén a játékprogramok vezérlésére született. Működését tekintve egy az egyben egyezik a botkormányéval, azzal a különbséggel, hogy egy pár centiméter vastag műanyag tokba gombok vannak integrálva.

9)Kormány: Szimulációs vezérlésekre alkalmas. Maga a hardver egy repülőgép vagy egy személygépkocsi kormányát illetve gázkarját, pedáljait, váltóját próbálja élethűen utánozni. A megfelelő szimulátorral történő játék közben a felhasználó virtuálisan is átélheti, hogy milyen valójában egy repülőgépet vagy autót vezetni.


10)Képdigitalizáló További Elnevezése: Scanner: Segítségével papíron lévő képeket és szövegeket lehet a számítógépbe bevinni, azaz számítógépes adattá alakítani, digitalizálni. A szkennereket alapjában véve két területen lehet jól hasznosítani: képek, illetve nyomtatott szövegek bevitelére. A bevitt képeket archiválhatjuk, felhasználhatjuk kiadványszerkesztésbe, weboldalak készítésénél. A bevitt szöveg is képnek számít, míg egy szövegfelismerő program segítségével fel nem dolgozzuk. Ezután viszont a szöveg úgy viselkedik, mintha mi magunk gépeltük volna be. Némi javításra szükség van, mivel egyetlen felismerő program sem dolgozik hibák nélkül, hisz a sikeres szövegfelismerést sok tényező megzavarhatja. Az egyik legjobb szövegfelismerő program a magyar Recognita. A digitalizálás minőségét minden esetben DPI (teljes nevén Dot Per Inch) mértékegységben adják meg, ami az egy hüvelyken elhelyezkedő képpontok számát mutatja. Értelemszerűen minél magasabb ez az érték, annál több képpont van egymás mellé sűrítve és annál jobb képminőség születik. Sajnos a minőség emelkedésével a kép mérete is egyenes arányban növekszik, így nem megfelelő minőségérték kiválasztásakor irreálisan nagy méretű alkotások jöhetnek létre.

11)Digitális fényképezőgép: A képeket memóriakártyán tárolják. (Flash memória) Összeköthetjük a számítógéppel, így az elkészült felvételek áttölthetők. Az elkészített képfájlokat a számítógépben archiválhatjuk, tetszés szerint módosíthatjuk, kinyomtathatjuk, szövegbe helyezhetjük, vagy törölhetjük. A képeket más számítógépekre küldhetjük, elhelyezhetjük az Interneten. Egyes típusok rövid videoanyag rögzítésére is alkalmasak.

12)Digitális videokamera: A kameráról a számítógépre tölthető a felvétel. Erre leggyakrabban FireWire csatolót, ritkábban USB portot használnak. Majd különféle videoszerkesztő programok segítségével a felvételt feldolgozhatjuk. Például vághatjuk, feliratozhatjuk. A rögzített videót ezekben a készülékekben leggyakrabban miniDV kazettán digitális formában tárolják. Néhány készülék 8 cm –es újraírható DVD lemezt használ rögzítésre.  

13)Mikrofon: Hangdigitalizálásnál, van jelentősége, hangok bevitelére szolgál. A mikrofon a hangrögzítés egyik eszköze. Az interneten keresztül lebonyolított telefonáláshoz, videokonferenciához is használhatunk. A nyelvtanulást segítő programok között sok olyan található, mely kiejtésünket rögzítit, elemzi. E programok használatához is elengedhetetlen egy jó minőségű mikrofon. Ezt az eszközt a hangkártyához kell csatlakoztatni. Gyakran találkozhatunk olyan alaplappal, amely integráltan tartalmazza ezt a szolgáltatást.

14)Web kamera: Internet kapcsolattal rendelkező számítógéphez csatlakoztatott mozgókép-rögzítő kamera, amely az általa egy adott földrajzi ponton felvett képsorokat továbbítja az interneten keresztül. A webkamera bárhol felállítható, ahol rendelkezésre áll egy internetre kapcsolódó számítógép: akár egy város főterén, egy meteorológiai műholdon, de az otthonunkban is.







2012. január 12., csütörtök

Processzor


A processzor (vagy angol rövidítésével élve a CPU) (Central Processing Unit) a számítógép azon egysége, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérlő áramköröket tartalmazza. A CPU az alaplapon helyezkedik el, annak legfontosabb része.


A processzorok fejlődése őrületes tempóban halad, teljesítményük minden másfél évben megduplázódik.


A mikroprocesszorok története 1971-ben kezdődött, amikor egy pici ismeretlen cég, az Intel a világon először több tranzisztort épített egybe, hogy központi vezérlő egységet alkosson. Nyolc évvel ezután készült el az első személyi számítógép, melyeket hat generációba tudunk osztani a benne található processzorok alapján. Az XT-ket, az AT-k - névszerint a 286-osok, a 386-osok és a 486-osok követték. Az ötödik generációs processzorok a pentiumok, a legfejlettebb ötödik generációs processzorok a pentium MMX-ek. A legújabb hatodik generációs processzorok, a Pentium Pro, a Pentium 2 és az AMD K6 illetve az AMD K6-2. Az első generációs CPU-kban 29ezer tranzisztor volt, a legújabbakban több mint ötmillió.


Egy pentium adatainál a neve mellett egy frekvenciát látunk, pl.: Pentium II.400 MHz. Ez azt jelenti, hogy az alaplaptól kapott órajelet (ami 66, 75, 100 vagy még több MHz lehet) a processzor beszorozza a gyár által előírt szorzóval, melynek eredménye az, hogy a processzor másodpercenként 400 millió műveletet hajt végre.


Ezzel a hatalmas frekvenciával a RAM nem tud lépést tartani, ezért a processzor mellett egy olyan átmeneti memória is van, amelynek mérete töredéke a RAM-énak, de elérési sebessége sokkal nagyobb, így a RAM és processzor közötti kapcsolatot javítja. A szerkezet neve cache.


A processzorok méretükhöz képest nagy hőt termelnek, így megbízható működésükhöz komoly hűtésre van szükség, melyeket megfelelő ventillátorokkal biztosíthatunk. Sose takarékoskodjunk a ventillátorok méretén, árán.





Ház és tápegység


A tápegység (áramforrás), amely a számítógép alkotóelemeit látja el a szükséges árammal – pontosabban a szükséges értékű és terhelhetőségű feszültségekkel. A stabil feszültségek előállításán kívül figyelheti is azokat és a rendszer indításában is közrejátszhat (Power-good jel), illetve saját áramköreinek hőmérséklete alapján vezérelheti a hűtő ventilátorokat (kényszerkonvekciós hűtés). A megfelelő villamosteljesítmény és mechanikai méret (tulajdonképpen hatásfok) elérése érdekében szinte mindig kapcsolóüzemű elven működik

Háznak nevezzük a számítógép „dobozát”, amely a tápegységet, az alaplapi eszközöket, és a háttértárakat fogadja be, továbbá megfelelő szellőzést biztosít. Anyaga adott merevségű (anyagú és vastagságú) fém, illetve részben műanyag. Boltban külön is megvásárolható, ebben az esetben a fő elemek közül csak a tápegységet tartalmazza, vagy anélkül kapható.





Memória


A memória az alaplapon van. A memória adatok és programok tárolására való.
Az olvasás és írás művelete alapján a memóriát két nagy csoportra osztjuk:
   1. ROM, csak olvasható memória: jellemzői:
  • tartalmát a felhasználó nem tudja törölni, s tartalma a gép kikapcsolása után is megmarad.
  • A számítógép itt tárolja az indításhoz és működéshez szükséges fontos adatokat és programokat
   2. RAM, írható és olvasható memória: jellemzői:
  • Egy-egy program indítása után a program vagy annak egy része ide töltődik be, s a végrehajtás is innen történik
  • Csak átmenetileg tárolja az adatokat, a gép kikapcsolásakor ezek az adatok elvesznek
  • A számítógép teljesítményét jelentősen befolyásolja a RAM mérete, minél több van belőle, a számítógép annál gyorsabb lesz.
  • Az alaplap típusa meghatározza, hogy maximálisan hány MB memória használható.


2012. január 11., szerda

Alaplap

Az alaplap a számítógép legfontosabb része, a gép lelke. Az alaplapot a számítógép házába kell szerelni, és az alaplapba kell illeszteni a processzort, a közvetlen elérésű memóriát, a RAM-ot, valamint a kártyákat (melyek a hang- videó- telefon vagy egyéb kapcsolatot biztosítják). Az alaplap tartalmazza a kimenetet többek között a billentyűzethez,a lemezekhez, az egérhez, a nyomtatóhoz, a külső modemhez és a szkennerhez. Az alaplap feladata, hogy az ezen eszközök közötti kapcsolatot biztosítsa.

Alaplap vásárlásakor a legfontosabb információt a processzor és a chipset szolgáltatja. A chipset tulajdonképpen néhány IC (integrált áramkör), ami az alaplap működésében kulcsfontosságú. A nagy elektronikai gyártók készletben kínálják ezen alaplapi vezérlőáramköreiket, melyek a legtöbb esetben az alaplapra vannak építve.
A következő lényeges információ, a gyártó. Hiszen a gyári paraméterek teljesülése mellet nagyon fontos a megbízhatóság, a stabilitás, és ezen szempontok teljesülését csak a bevált márkák garantálhatják.

Az alaplapi buszrendszer a processzor és a kártyák közötti kommunikációt szolgálja. A leggyakoribb az ISA, és a PCI buszrendszer. A legújabban kifejlesztett AGP busz a grafikus sebesség további növelését szolgálja.

Többnyire még ma is ISA buszosak a hangkártyák és a belső modemek. Az ISA busz könnyen felismerhető. A csatlakozó többnyire fekete, és a 16 bites ISA busznál két részből áll. Ahol többféle busz is van, ott (torony ház esetén) általában az alsó kártyahelyek ISA buszosak.
A PCI csatlakozók rövidek (10 cm körül), általában feketék vagy vajszínűek, a bennük látható réz csatlakozók minden más busznál sokkal sűrűbben helyezkednek el. PCI busszal forgalmaznak videokártyát, hálózati kártyát, hangkártyát. Gyakran semmi szükség a PCI nagy teljesítményére egy-egy kártyánál: de ez a szabvány.
Ahány processzor - annyiféle feszültséggel üzemel. Kulcsfontosságú, hogy a megfelelő feszültségszintet állítsuk elő a processzornak. Az alaplap kézikönyvében erről részletes leírást találunk.
Az alaplapon van egy akkumlátor, ami a CMOS-hoz és a belső órához biztosítja a feszültséget. A CMOS tartalmazza a számítógép alapbeállításait, mint pl. winchester, floppyk tipusa.

Nem minden alaplap képes minden processzort lekezelni. Bizonyos alaplapok csak bizonyos frekvenciájú órajelet képesek maximálisan előállítani, mely nem éri el a processzor lehetőségeit. Ha külön vásárolunk alaplapot és processzort, ennek feltétlenül járjunk utána!