Processzor

A processzor (vagy angol rövidítésével élve a CPU) (Central Processing Unit) a számítógép azon egysége, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérlő áramköröket tartalmazza. A CPU az alaplapon helyezkedik el, annak legfontosabb része.


A processzorok fejlődése őrületes tempóban halad, teljesítményük minden másfél évben megduplázódik.


A mikroprocesszorok története 1971-ben kezdődött, amikor egy pici ismeretlen cég, az Intel a világon először több tranzisztort épített egybe, hogy központi vezérlő egységet alkosson. Nyolc évvel ezután készült el az első személyi számítógép, melyeket hat generációba tudunk osztani a benne található processzorok alapján. Az XT-ket, az AT-k - névszerint a 286-osok, a 386-osok és a 486-osok követték. Az ötödik generációs processzorok a pentiumok, a legfejlettebb ötödik generációs processzorok a pentium MMX-ek. A legújabb hatodik generációs processzorok, a Pentium Pro, a Pentium 2 és az AMD K6 illetve az AMD K6-2. Az első generációs CPU-kban 29ezer tranzisztor volt, a legújabbakban több mint ötmillió.


Egy pentium adatainál a neve mellett egy frekvenciát látunk, pl.: Pentium II.400 MHz. Ez azt jelenti, hogy az alaplaptól kapott órajelet (ami 66, 75, 100 vagy még több MHz lehet) a processzor beszorozza a gyár által előírt szorzóval, melynek eredménye az, hogy a processzor másodpercenként 400 millió műveletet hajt végre.


Ezzel a hatalmas frekvenciával a RAM nem tud lépést tartani, ezért a processzor mellett egy olyan átmeneti memória is van, amelynek mérete töredéke a RAM-énak, de elérési sebessége sokkal nagyobb, így a RAM és processzor közötti kapcsolatot javítja. A szerkezet neve cache.


A processzorok méretükhöz képest nagy hőt termelnek, így megbízható működésükhöz komoly hűtésre van szükség, melyeket megfelelő ventillátorokkal biztosíthatunk. Sose takarékoskodjunk a ventillátorok méretén, árán.

Ház és tápegység

A tápegység (áramforrás), amely a számítógép alkotóelemeit látja el a szükséges árammal – pontosabban a szükséges értékű és terhelhetőségű feszültségekkel. A stabil feszültségek előállításán kívül figyelheti is azokat és a rendszer indításában is közrejátszhat (Power-good jel), illetve saját áramköreinek hőmérséklete alapján vezérelheti a hűtő ventilátorokat (kényszerkonvekciós hűtés). A megfelelő villamosteljesítmény és mechanikai méret (tulajdonképpen hatásfok) elérése érdekében szinte mindig kapcsolóüzemű elven működik

Háznak nevezzük a számítógép „dobozát”, amely a tápegységet, az alaplapi eszközöket, és a háttértárakat fogadja be, továbbá megfelelő szellőzést biztosít. Anyaga adott merevségű (anyagú és vastagságú) fém, illetve részben műanyag. Boltban külön is megvásárolható, ebben az esetben a fő elemek közül csak a tápegységet tartalmazza, vagy anélkül kapható.

Memória

A memória az alaplapon van. A memória adatok és programok tárolására való.

Az olvasás és írás művelete alapján a memóriát két nagy csoportra osztjuk:

   1. ROM, csak olvasható memória: jellemzői:

• tartalmát a felhasználó nem tudja törölni, s tartalma a gép kikapcsolása után is megmarad.
• A számítógép itt tárolja az indításhoz és működéshez szükséges fontos adatokat és programokat

   2. RAM, írható és olvasható memória: jellemzői:

• Egy-egy program indítása után a program vagy annak egy része ide töltődik be, s a végrehajtás is innen történik
• Csak átmenetileg tárolja az adatokat, a gép kikapcsolásakor ezek az adatok elvesznek
• A számítógép teljesítményét jelentősen befolyásolja a RAM mérete, minél több van belőle, a számítógép annál gyorsabb lesz.
• Az alaplap típusa meghatározza, hogy maximálisan hány MB memória használható.

Alaplap

Az alaplap a számítógép legfontosabb része, a gép lelke. Az alaplapot a számítógép házába kell szerelni, és az alaplapba kell illeszteni a processzort, a közvetlen elérésű memóriát, a RAM-ot, valamint a kártyákat (melyek a hang- videó- telefon vagy egyéb kapcsolatot biztosítják). Az alaplap tartalmazza a kimenetet többek között a billentyűzethez,a lemezekhez, az egérhez, a nyomtatóhoz, a külső modemhez és a szkennerhez. Az alaplap feladata, hogy az ezen eszközök közötti kapcsolatot biztosítsa.

Alaplap vásárlásakor a legfontosabb információt a processzor és a chipset szolgáltatja. A chipset tulajdonképpen néhány IC (integrált áramkör), ami az alaplap működésében kulcsfontosságú. A nagy elektronikai gyártók készletben kínálják ezen alaplapi vezérlőáramköreiket, melyek a legtöbb esetben az alaplapra vannak építve.
A következő lényeges információ, a gyártó. Hiszen a gyári paraméterek teljesülése mellet nagyon fontos a megbízhatóság, a stabilitás, és ezen szempontok teljesülését csak a bevált márkák garantálhatják.

Az alaplapi buszrendszer a processzor és a kártyák közötti kommunikációt szolgálja. A leggyakoribb az ISA, és a PCI buszrendszer. A legújabban kifejlesztett AGP busz a grafikus sebesség további növelését szolgálja.

Többnyire még ma is ISA buszosak a hangkártyák és a belső modemek. Az ISA busz könnyen felismerhető. A csatlakozó többnyire fekete, és a 16 bites ISA busznál két részből áll. Ahol többféle busz is van, ott (torony ház esetén) általában az alsó kártyahelyek ISA buszosak.
A PCI csatlakozók rövidek (10 cm körül), általában feketék vagy vajszínűek, a bennük látható réz csatlakozók minden más busznál sokkal sűrűbben helyezkednek el. PCI busszal forgalmaznak videokártyát, hálózati kártyát, hangkártyát. Gyakran semmi szükség a PCI nagy teljesítményére egy-egy kártyánál: de ez a szabvány.
Ahány processzor - annyiféle feszültséggel üzemel. Kulcsfontosságú, hogy a megfelelő feszültségszintet állítsuk elő a processzornak. Az alaplap kézikönyvében erről részletes leírást találunk.
Az alaplapon van egy akkumlátor, ami a CMOS-hoz és a belső órához biztosítja a feszültséget. A CMOS tartalmazza a számítógép alapbeállításait, mint pl. winchester, floppyk tipusa.

Nem minden alaplap képes minden processzort lekezelni. Bizonyos alaplapok csak bizonyos frekvenciájú órajelet képesek maximálisan előállítani, mely nem éri el a processzor lehetőségeit. Ha külön vásárolunk alaplapot és processzort, ennek feltétlenül járjunk utána!